Visszapillantó idényzáró tudósításunk / Szó-Beszéd 2019/2

FK EGYSÉG

04. Július 2019

A kishegyesi Egység labdarúgói  befejezték a szezonbeli  bajnoki  küzdelmeiket becsülettel.

A felnőtt csapatunk pont úgy mint tavaly ilyenkor ismételten  az ötödik helyet foglalta el  23 pontjával. Érdekességhez tartozik még az hogy egy évvel ezelőtt is 23 pontot sikerült megszerezni ahogy most az idén is. Az első helyen idén az Ókéri Obilic  csapat zárta az idényt negyven pontjával szorosan mögötte a Szenttamási Mladost Radost csapata a második helyet sikerült nekik elfoglalni e két "csapat" nagy ambícióval indultak ezen a bajnokságon mind kettő a szabadkai ligát tűzte ki célul és végig szorosan haladtak a táblázaton egymás mellett majd végül az utolsó forduló döntötte el hogy végül ki is a jobb, az erősebb csapat ez esettben a Szenttamásiak alul maradtak.  A Mladost megy feljebb , a másik csapat pedig marad velünk a Topolya-Kishegyes-Szenttamás-Becse-Verbászi kiszélesített ligában ami sajnos már nem is olyan nagy mint amilyen nagy volt még két évvel ezelőtt amikor még tizenhárom csapat volt versenyben,  az idén már csak kilenc csapat volt ebből egy felmegy  eggyel magasabb szintű ligába, maradunk nyolcan. Mivel jelenleg úgy látom hogy egy csapat sem esik  ki a szabadkai ligából hozzánk így egyre jobban aggódok ezért a mi ligánkért  hiszen  itt még a nyolc csapat sem biztos, tekintettel a rossz anyagi körülményekre, és arra hogy sok klubnál a játékos keret nagyon hiányos és nem igazán tudnak csapatot alkotni igy ahogy az elmúlt években is tapasztaltuk  hogy kilépnek a csapatok, megszűnnek ez a lehetőség most is fennáll. Sajnos a levegőben van a nyolc csapatból kettő akik nem biztos hogy  tudnak csapatot csinálni, avagy fenntartani azt. Kérdezheti az olvasó hogy mit érdekel ez minket, válaszom igen is nagyon érdekel.

Az igaz hogy a kishegyesi  Egység stabil lábakon áll, az anyagik megoldódtak, vannak támogatóink ezek közül a község a legnagyobb és a legstabilabb és a fejünk nem fáj,  és ezért hálával tartozunk. A játékos kerettel  ami a rendelkezésünkre áll nem rossz de nem is jó, muszáj hozni  négy -öt játékost de ez nem lesz probléma.  Tehát jól ég a dohányunk.

De ha nincs ellenfél , igazi ellenfél akkor mit kezdünk magunkkal!?  Az hogy hegy hónap alat lezavarjuk a bajnokságot, játszunk itthon két három meccset az még bemelegítőnek is kevés, nem úgy mint a felsőbb ligákban ahol tizenhat csapat  versenyezik az első helyért ahol évente harminc meccset lejátszanak. Tehát erről beszélek.. Van különbség.

Látom a fényt az alagút végén... Nem vagyunk elkeseredve, hiszen  van célunk, a cél pedig az hogy mire megkezdődik az őszi idény, olyan csapatot csináljunk amivel ütőképesek leszünk és legalább a negyven pontot jövő ilyenkorra megszerezzük. Nem lesz könnyű mert a Szenttamásiak is ezt a célt tűzték ki maguknak,  így érdekes is lesz a következő idény. 

Ha van cél, az már fél siker de ezért már most el kell kezdeni dolgozni.  Nem lesz könnyű helyzetben a Baranyi Béla bácsi, aki elnöki és edzői  ruhában van az Egységnél, mindenről ő dönt és mindenért őt lehet hibáztatni,  mi páran itt vagyunk segítünk neki, van aki jó tanáccsal, van aki besegít a szervezésbe, az utaztatásba vidéki meccseinkre, a biztonsági embereink is kiváló munkát végeznek ráadásul önkéntesen, de van aki az adminisztrációs munkát vállalta magára ami szintén nem kis feladat, tehát nincs egyedül Béla bácsi, aki az idén töltötte be hetvenedig életévét.

Szervezettek vagyunk és ennek így is kell maradnia.

A pionír U14-es gyerekekről, az utánpótlásunkról is essen itt pár szó, ők kiváló eredményeket értek el az idén is, ahogy minden évben. Tavaly a második helyen zárták a bajnokságot, az idén is több mint valószínű másodikak lesznek ebben a kiszélesített ligában.  Tudni kell hogy mint minden évben az idén  a Verbászi csapat nyeri a bajnokságot akik nagyon magas szintű képzést adnak szinte már akadémiai szinten foglalkoznak az utánpótlással. Egyrészt mivel nagy város van is miből válogatni, a mentalitás is nagyobb fokon van mint a falvakban. Nagyon fegyelmezetten játszanak  a verbászi gyerekek, az eredmények is őket igazolják.

Az idén tizenhárom csapat  versenget egymással, ez  összesen huszonnégy meccset jelent  amiből a verbásziak mindent megnyerték.  De a kishegyesiek sem eldobnivalóak, bár még nincs vége a bajnokságnak (még hátra van két mérkőzés ) az eddig i eredményeink nagyon jók.  Zsinórban tizenöt mérkőzés győzelemmel végződött és egy döntetlennel, a verbásziakkal még nem játszottunk így ez ez a mérkőzés dönt el mindent. Mindenesetre nagyon elégedettek vagyunk hogy ilyen kis környezetből, egy maroknyi gyerekkel, a  csapatunk mi mindenre képes.

Büszkék vagyunk rájuk nagyon!

Hajrá Egység!

Rápóti-emléktorna 2019

Hazai siker a Rápóti-emléktornán

Kishegyesen a hétvégén 31 éves kényszerszünet után rendezték meg újra a Rápóti-emléktornát, amellyel az Egység egyik leghűségesebb szurkolójára és támogatójára, Rápóti Lászlóra emlékeztek, aki 1982-ben közúti balesetben hunyt el, miközben a kishegyesi klub játékosait szállította egy idegenbeli barátságos mérkőzésre.

 Az Egység Rápótit saját halottjának tekintette, és az első emléktornát már 1985-ben megszervezték Rapi Torna néven, amely akkor még kétnapos verseny volt. Habár a szervezők szerettek volna hagyományt teremteni, a nehéz anyagi körülmények miatt csak négy éven át sikerült megrendezni a tornát, az utolsót 1988-ban, majd következett egy több mint három évtizedes kényszerszünet.

Az idén azonban a kishegyesi egyesületnél Rápóti Zsolt titkár és Baranyi Béla elnök javaslatára úgy döntöttek, hogy újjászervezik az emléktornát. A nyári szabadságok időszakában csak egy környékbeli csapatot hívtak meg, így a 2019-es emléktornán csak egy mérkőzést rendeztek, melyen a községi ligában a bajnoki címet megcélzó hazai együttes a Csantavér gárdájával mérte össze erejét. A 9:2-es kishegyesi győzelemmel záruló találkozó előtt az Egység vezetősége megkoszorúzta Rápóti sírját, az emlékmeccs pedig egyperces gyászszünettel kezdődött.

A végig sportszerű összecsapáson a hazaiak góljait:

 Itaj Elvin (3), VujovićZdravko(2), Tóth Péter,  Mendler Tibor, Oláh Goran és Horvát (öngól) szerezte, a vendégek részéről pedig Bózsity Márk és Jurcsek Viktorvolt eredményes.
 A tizenegy gólt hozó 90 perc után mindkét csapat serleget kapott, és jutalomban részesült a legjobb góllövő, a három gólig jutó Itaj, valamint a legjobb kapus, Petri Dávid (Egység) is. 
A díjátadó után a kishegyesi klub nagytermében finom vacsora várta a meghívott vendégeket és a két csapat játékosait.

forrás: Magyar Szó

Csőke András

Csőke András

A kishegyesiek népszerű Bandija igazán szép sportmúltra tekint vissza. Pályafutása az Egység labdarúgóinak fénykorában kezdődött. Mondhatjuk, komplett csatárjátékos volt. A góllövés, gyorsaság, cselezés, tehnika, sportszerűség, harciasság egyaránt jellemezte Bandi játékát.

Szűkségből még kapus is volt. Nevét manapság is büszkeséggel emlegetik a hegyesiek, és a fiatal labdarúgóknak példaképül állítják.

  15 éves korában került Csőke az első csapatba. Különleges orvosi  igazolással engedélyezték szereplését.  A Zenta ellen játszottam először,  -mondja Bandi.

- Legkedvesebb edzőm a szabadkai Gönci bácsi volt, akitől mondhatom sokat tanultam.

Tizennyolc évig játszottam a hegyesi  mezben, és csapatomat sohasem hagytam cserben.  Fiatalabb koromban nagyobb csapatokban is  játszani. Az újvidéki  Vojvodina, a Szabadkai  Spartacus, a Spliti Hajduk tett kedvező  ajánlatot. Ebben az időben a sportlapok is megemlékeztek rólam. Az egyik cikk  címe pl.:  " Végre  Csőke,  Takáccsal játszik". Nagyon szép idők voltak ezek,  mindig zsívesen emlékezek vissza ezekre a napokra. Nem hatott rám semmiféle csábítás.  Nagyon becsültem és szerettem anyaegyesületemet, amelynek abban az időben nagyon sok pártolója volt, és sok fiatal tanúsított érdeklődést a labdarúgás iránt. Itt okvetlenül illik megjegyezni hogy néhány lelkes tanító munkája nagyon sokat jelentett utánpótlásunk toborzásában.

- Mi a véleménye a jelenlegi  kishegyesi  labdarúgásról?

   - Nagyon elmarasztalónak tartom, hogy a vidéki játékosokkal akarja magát képviseltetni az Egység. Ennek az az oka hogy stagnál a vezetőség, és csak két ember elgondolásán alakul Kishegyes labdarúgásának jelenlegi helyzete és jövője, a csapat összeállítása  stb.  Szerintem ez nagyon káros jelenség.  Nálunk a labdarúgásnak gazdag múltja  van. A fiatalok ma is szeretnek futballozni, Csak mozgósítani kellene a haza erőket, szem előtt tartva a tömegesítést. Az ifjusági csapattal odaadóbban és türelmesebben kellene foglalkozni, és akkor nem lenne szükség vidéki játékosokra. Más futballpolitikát kellene alkalmazni a jelenlegi hiányosságok csupán a szervezésben kereshetők.

- Ha fiatalabb volna, kikkel játszana legszívesebben?

   - Nehéz  lenne ezt az úgynevezett "aranycsapatot"  összeállítani. Az biztos, hogy Bacsa, Szilágyi, Komáromi, Juhász, Kókai, Dudás (Ciha) dr. Szűcs, Csőke I.,  a kishegyesi  labdarúgás  vezéregyéniségei voltak. Velük mindig örömmel öltöttem volna magamra az Egység mezét.

- Csőke Bandinak 15 éve megvan az edzői oklevele is.  Kishegyes labdarúgásának is egyben nagy alapja. Ma hátat fordított a csapatnak. Még a mérkőzésükre sem jár ki?

    - Nem! Míg személyi egyeduralom irányítja Hegyes labdarúgását, én távol fogok maradni.

 - Kár!

   - Lehet, de mit tehetek?

18 év aktív játék után most csendes szurkoló vagyok. Szurkolok a  " Nagyoknak". Persze nagyon örvendeztet, hogy a helyi iskola ismét szívügyének tartja a labdarúgást, igyekszik maga köré toborozni  a fiatalokat. Ha így halad a munka akkor hamarosan a hegyesi mezben ismét hazai fiúk fognak játszani.

  Ennek a hegyesi  közvélemény is nagyon örülne, de egyaránt annak is ha Csőke Bandi edző segítene ezeknek a kishegyesi diákoknak. Gondoljuk hogy legmélyében igazi tanítómesterre találnának, és a közös cél érdekében munkáját nem hátráltatnák.

Szó-Beszéd 2018/5/6

Visszatekintő a 2018-as évre, terveink és céljaink 2019-ben!

  Az Egység labdarúgó klub a 2018/19-es bajnokság őszi fordulói  utána  a 8-ik helyen áll.

  A csapat összetétele szinte semmit nem változott az előző évéhez képest, az edző Baranyi Béla úgy gondolta hogy ami egyszer bevált azt a későbbiekben sem  kell megbontani.  Az idő majd megmutatja hogy neki volt-e igaza. A felén már túl vagyunk és a vártnál jóval gyengébben teljesített.  Tíz csapat van versenyben az első helyért  a felén ami jelen esettben  kilenc mérkőzést jelent   túl vagyunk, sajnos csak 7 pontot sikerült megszerezni a fiuknak ami a nyolcadik helyre volt elegendő.

  A kezdés szeptemberben még jól indult, meglepően jól!  Az első nagy  megmérettetésünk  idegenben csikériapusztán volt a Mladost együttesével,  de ragyogó játékkal  1:3-ra megnyertük ezt a mérkőzést , majd a következő ellenfelünket  itthon fogadtuk méghozzá a péterrévei Jedinstvo csapatát, őket is  legyőztük 4:2-re.  Közben Kup mérkőzései is voltak az Egységnek amit szerdánként játszottak,  az első és mondhatni komoly ellenfelünk a szeghegyi  Njegos volt akik  magasabb rangban versenyez, de ettől függetlenül  az Egységnek sikerült őket legyőzni.  A mérkőzést itthon játszották a fiúk,  a  kezdés rosszul sikerült mert elég gyorsan bekaptunk 3 gólt, már az ellenfél játékosai is lazábbra vette, a nézők közül volt aki felkelt és elindult kifelé mondván " Itt minden eldőlt".

   De az Egység  játékosai nem adták fel, kitartóan küzdöttek és nemsokára jött is a válasz Mendler Tibor góljával, majd a csapat kapitány Tóth Péter is feliratkozott a gólszerzők listájára és végezetül Mendler még egy gólt betalált a hálóba. Ezt követően büntetőkre került sor amiben a Njegos játékosai teljes csődöt mondtak, egyetlen egyszer se tudtak a hálóba találni az Egység kapusa Velimir Đorđević (topolyáról)  3 tizenegyest is kivédet ezzel a mérkőzés hősének könyveltük el. Természetesen az Egység minden büntetőt berúgott. Hatalmas volt az öröm,  önbizalomból sem kellett a szomszédba menni a fiuknak és akkor úgy gondoltuk hogy megállitathatatlanok leszünk ezen a bajnokságon, de nem így történt. Innentől kezdve minden a feje tetejére állt. 

   A következő meccseit szám szerint hetet elveszítette,  még a sereghajtó Slobodát  (bácskossuthfalváról) sem tudtuk  legyőzni  igaz veszteni se vesztettünk  azért egy pontot csak hazahoztak a fiuk 1:1-el zártak.

     Reálisan nézve a mostani játékos állomány erre képes se többre se kevesebbre, vigasztaljuk magunkat hogy 80% hegyesi,  ez nem elég, azzal is hogy jól működik a klub, mert valóban jól de ez nem érdekli a szurkolókat.  Egy valami számít csak, az pedig az eredmény!

    Ennek a fényében fog az Egység  felerősíteni,  a  legelső célunk a szurkoló táborunk bizalmát visszaszerezni,   utána pedig a régi  hírnevünkhöz méltóan megdolgozni  hogy az Egység felkerüljön a neki járó szabadkai körzeti ligában amiben ha nem is mingyárt az élvonalba de egy tisztességes közép mezőnyt kialakítani, ez lesz a célunk a folytatásban.

      Minden adott hogy ezt meg is tudja az Egység valósítani, panaszra nincs okunk.  Anyagilag rendbe van a klub ami lehet hogy hihetetlenül hangzik  de igy van.  A klub élén ez év juniúsától egyetlen egy ember van Baranyi Béla bácsi aki elnök és edző is  az egyben .

      Edzői szemmel  építi és felkészíti  a csapatot elnöki szerepben pedig  beossza a klub pénzügyi dolgait. Egy biztos, megfontoltan nem elhamarkodottan dönt és hosszútávra tervez!

   Az Egység 2018 év januárjától  hivatalosan is együttműködik  a topolyai TSC labdarúgó akadémiával, akik hetente elektronikus formában küldik az edzőnek az edzés terveket amihez kell igazodnia.

   Az akadémia megköveteli hogy a programjuk 55%-át vigye bele az edzésekbe az edző,  és  a megmarat 45%  az ő belátása szerint  vezesse le.  Cserében állják az edzők fizetését és ígéretet kaptunk  hogy  biztosítsák az Egységnek a szűkséges  eszközökre az anyagi forrást ezidáig ez még  csak igéret maradt. Ígérték még azt is hohy két éven belül egy műfüves pűlyűt fognak ajándékozni a kishegyesieknek!

De jó hír hogy a pionírjaink kiváló eredményt értek el az őszi idényben,  kimagaslóan a táblázat első helyén állnak, ők is a Topolya-Kshegyes.Szenttamás-Verbász-Becse községi ligában versenyeznek ahogy a felnőtt csapat is, de a gyerekeknél az idén a megszokottnál erősebb a mezőny! 13 csapat nevezett be köztük a topolyai TSC is csatlakozott  akiktől a hegyesiek jobbnak bizonyultak.  Maradjon is ez így!

     Az elnök utalt arra hogy szeretné a serdülőket újra benevezni a bajnokságra, összefogni a  14-16 éves gyerekeket akik már a pionír szelekcióba nem játszhatnak de még nem elég érettek a felnőtt csapathoz.  Az eddigi tapasztalatok azt mutatták hogy azok a gyerekek akik a 8-ik osztályt befejezték  utána két évet kellett várniuk hogy ismét bírjanak  játszani. Ezek a gyerekek sorra mind kiestek, eltávolodtak a focitól.

 A kadet szelekció erre  ez egy kiváló megoldás lenne,  hiszen állandóan edzésben és versenyben lennének a fiatalok. Ehhez elegendő serdülőkorú fiatalra lenne szükség, most már ezen múlik minden én kívánom Béla bácsinak hogy az előttünk álló 2019-es évben minden terve, kivánsága teljesüljön!

   Nem egyszerű sport a foci, hiába akarja 1 ember, még 5 is kevés. Az egész csapatnak százszázalékosan akarni kell, csak akkor van esélyünk !

   A bajnokság tavasszal folytatódik, szeretettel  várjuk a szurkolókat, a CSAPATNAK SZÜKSÉGE VAN BIZTATÁSRA ezt ne feledjétek el! Hajrá Egység!

Rápóti Zsolt

Szó-Beszéd 2018/4

Szó-Beszéd 2018/4

 A KISHEGYESIEK lapja!

Egy kis helyreigazítás: 

A cikket szeptember 26-án lapzártakor írtam és küldtem át a szerkesztőségbe, az eredmények akkor voltak aktuálisak, azóta eltelt másfél hónap mire a lap a boltokba került és a bajnokság is a végére ért, igy az eredmények azóta sokat változtak, sajnos romlottak. Erről majd egy másik cikkben fogok írni.

Szó-Beszéd 2018/2

Szó-Beszéd 2018/2

 A KISHEGYESIEK lapja!

 

A cikket valamikor április 18-án küldtem a szerkesztőségbe, a lap május 18-án jelent meg.

Az Egység eredményei és a táblázat április 18-án voltak aktuálisak .

JEDINSTVO - EGYSÉG 0:1

PÉTERRÉVE - KISHEGYES 

 0:1

Senki, én magam az első aki nem gondolta volna hogy nyerünk ma, persze ezt senki se hangoztatta csendben volt mindenki, elvétve 1-2 játékos kiabálta indulás előtt hogy NYERÜNK MA!!

Ezt azért írom így, és muszáj említenem mert az Egység annyira szerencsétlen a vidéki meccseiken hogy legutóbb még 04.04.2015-ben 3 éve szerzett 3 pontot méghozzá Gunarasban az akkor már nagyon gyengén szereplő csapat ellen aki az évben ki is eset a ligából és a felnőtt csapat fel is bomlott.  Nagyon sokat kritizáltam én ezért a fiúkat, sokszor oda dörgöltem nekik.

Nem titkolom ez bántott is nem kicsit.. Az utóbbi 1 évben én már nem is jártam a vidéki meccseinkre.

Nem tudtam elviselni hogy mindig kikapunk, érzékenyen hatott rám az idegen környezet, az idegen vidéki szurkoló bekiabálása, nem esett jól amikor gúnyolódtak rajtunk, inkább úgy gondoltam hogy ne csináljak a csapatnak  vagy ön magamnak problémát jobbnak találom ha maradok a fenekemen.

     A múlt vasárnap is így terveztem, megszerveztem az autókat, az utiköltséget szétosztottam a sofőrök között, Béla bácsit (edző)  felkészítettem a könyvecskékkel, igazolásokkal, licenszekkel, felkészítettem hogy ha a delegát valamibe beleköt tudja hogy mit mondjon neki, szóval hogy ne legyen probléma.

 Amikor a fiúk beszálltak a kocsiba, 2 üres hely tátongot, ide tartozik még az is hogy csak 9 játékos volt jelen, 2-en verbászról indultak Péterrévére így velük együtt épp hogy ki volt a csapat. Sajnos hogy így volt, 0 játékos a kispadon, lessz ami lesz könyveltük el, ennek már mi nem vagyunk a hibásak. Úgy hogy amikor láttam van 2 üres hely, egye fene gondoltam, megyek én is!

 Jól tettem... Nagyon jól, mint később kiderült életem egyik legszebb napja lett a vasárnap, ápr. 15-ke.

Oda felé érdekes volt az út, Péterréve nem kis falu, de sajnos a google

maps nincs felbélyegezve kellően, a srbija-sport weboldalon semmi infó a csapatról, nem ugy mint a miénkről. A kapott telefonszámra egy teljesen idegen hölgy jelentkezett. Csak sejtelemre, tippre indultunk el, hát még jó hogy eltévedtünk, érdekes emberekkel találkoztunk akiktől segítséget próbáltunk kérni szinte mind sötét bőrű, enyhén illuminált állapotban volt, voltak. Akiknek fogalmuk se volt hol a focipálya. Az egyikük egy játszótérre navigált bennünket, majd amikor oda értünk a másik azt bizonygatta hogy már pedig itt focizgatnak a  fiuk. Na de talpra esettek a kishegyesiek, a végén csak megtaláltuk, hozzá teszem hogy hazafelé is eltévedtünk, de akkor már nem volt gond zsebünkben volt a 3 pont, mehettünk akár a világ végére is amíg az üzemanyag engedélyezte volna, szó szerint nem is foglalkoztunk vele hogy hol vagyunk, merre megyünk, csak a sofőrünk volt ideges.  :)

Na de a lényeg, a mérkőzés!

Ez a 11 ember, már a startban mint a rakéta ugy neki ugrott az ellenfél kapujának, az első 15 percben Samardžić Davor hálóba talált! Jaj Istenem....... Jaj de örültünk.

A folytatásban is nagyon jól mentünk, volt még legalább kettő 100% -os gól helyzetünk, de nem sikerült betalálni.

Jött a pihenő, a fiúk kifújhatták magukat a szünet jó 15 percig eltartott, úgy gondolom ez azért volt mert az öltöző nagyon messze volt a pályától , ilyet még nem láttam sehol, az öltöző kb 200 méterre épitették. 

A végén csak viszaért mindenki és folytatódott a mérkőzés, az Egység továbbra is magabiztos volt, a védelem hibátlan ami nagyon régen volt már igy. Az ellenfél nagyon ritkán tudott a tizenhatosig  feljutni de még ritkábban bejutni  oda.

A fiúk támadtak szépen, megint volt három 100% -os  esélyünk betalálni, Davornak pl volt egy nagyon szép támadása jobb szélen amit a középpályától bevitt a a tizenhatos vonaláig lerázva az összes védelmet majd rúgott egy akkora kapufát hogy azt hittük arrébb tolja az egész kaput.

A bírókkal csak így utólag rábólintunk hogy rendben volt minden, bár ott akkor nem így gondoltuk, hajszálon múlott hogy vagy a Béla bácsit vagy engem kiküldenek a pályáról a reklamálásokért. Főleg az egyik part jelzővel volt gondunk aki akkor emelte a zászlaját amikor nem kellett volna, amikor kell nem emelte stb.. No de nyertünk, nem hibáztassuk fogjuk rá hogy ezek kisebb hibák voltak.

Az ellenfél elég gorombán játszott mindenezek mellett csak 2 sárga lapot kaptak de nem hibáztassuk őket sem, otthon játszottak, megtettek mindent hogy a hazai közönség akik szép számba megjelentek egy kicsit élvezzék a mérkőzést. Becsületesen küzdöttek és ezért gratuláltam is nekik.

De a végén nagyon lassan... de lepergett a 90 és a 2 perc hosszabbítás is. Kitartottunk a 0:1-es eredménynél, nem kaptunk ezen a mérkőzésen gólt, jól védet a topolyai kapusunk, a védelem is rendben volt, Szvoreny Szebasztián nagyon szépen hárította a labdákat hátul, örülünk neki nagyon.

Mindenki a 100% adta, voltak kisebb hibáink de ez normális, sajnos hosszú volt a tél, nagyon sokáig tartott nem tudtunk felkészülni, egyetlen egy barátságos mérkőzést játszottunk így látszott hogy kevés az erő, de az ellenfeleinknek is kevés ugyan is ők sem tudtak felkészülni, ilyen lesz ez az idei tavaszi idény. 

Most szombaton bácskossuthfalván szerepel a csapat, ugyanis tavaly nekünk kellett volna hozzájuk menni de megkértek hogy ha lehet ők jönnének hozzánk mivel hogy a feltételek nem biztosítottak ahhoz hogy ott tudjunk játszani. Mostanáig adott a feltételek és ugy gondoltuk leszünk olyan rendesek, elmegyünk most mi oda.

Két hét múlva krivajára utazunk reméljük onnan is sikerül 3 pontott rabolni,velük nem vagyunk nagy barátságban úgy gondolom hogy kemény meccs lesz! De megtört az átok, igy bízok benne, sőt tudom is hogy biztos nyerünk.

Ezt követően május 6-án játszunk itthon méghozzá a táblázat élén szereplő Vojvodinával (backo gradiste) akik bőven lehagytak minden ellenfelet  jelenleg a 34 pontunknál állnak az eddigi 13 mérkőzésükből csak egyet veszítettek el a legelső mérkőzésüket tomiszlávcival. AZÓTA VERETLENEK, NAGYON NEHÉZ MECCS LESZ EZ!

De én azt az egyet tudom, mégpedig azt hogy a kemény ellenfelek ellen 200% -ot adjuk, sok esettben nyerünk is, a gyengéktől pedig nemegyszer kikaptunk mert elbíztuk magunkat.

Semmi sem biztos még, ezért kérem a szurkolókat hogy május 6-án jöjjenek ki minél többen!

Hajrá Egység!